Találtam egy jó cikket, ide másolom. Az eredeti cikk itt található:
http://www.mypin.hu/hu03_a/01/index3.php?url=interjulezer_f&navid=1
"Az ember egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb érzékszerve a szeme. Ha valaminek a fontosságát akarjuk hangsúlyozni, azt mondjuk: „úgy vigyázz rá, mint a szemed világára”.
Az emberek jó részének azonban akár már születésekor, vagy kora előrehaladtával látásának képessége nem hibátlan. Ilyenkor a megfelelő csiszolású üveglencsék – a szemüveg – segíthetnek. Jó 20 éve azonban már nemcsak a szem elé helyezett lencse segíthet, létezik olyan műtéti megoldás, amely ezt a rendkívüli precíziós műszert, a szemünket is képes a milliméter ezred részének módosításával korrigálni. Milyen műtéti megoldások léteznek, melyiket válasszuk, ezek mennyire veszélyesek, mire kell ügyelnie a páciensnek a műtét előtt és után… Megannyi kérdés vár válaszra, ha valaki véglegesen szeretne megszabadulni a szemüvegtől. Az egyik legfontosabb kérdés, vajon valóban végleges-e a megoldás.
A kérdéseket Dr. Salacz György professzornak, a Budapesti Semmelweis Egyetem Mária utcai Szemészeti Klinika egyetemi tanárának tettük fel, aki számos hazai és nemzetközi szemészeti társaság tagja, a Magyar Szemorvostársaság volt főtitkára, a Magyar Műlencse Implantációs és Refraktív Sebészeti Társaság elnöke illetve alelnöke, a Keresztény Egészségügyiek Dr. Batthyány-Strattmann László Egyesület elnöke, a Román Szemorvostársaság tiszteletbeli tagja. A Professzor Úr év elején „Szemünk fénye – az érzékszervek koronája” című cikkben válaszolt a szem működésével kapcsolatos kérdéseinkre.
1. Ma a legkorszerűbb látásjavító műtéteknek a lézerrel végzett beavatkozások számítanak. Mi a lényege a lézerrel végzett szemműtéteknek, másképpen feltéve a kérdést, - más testrész műtétekor szike, tű, varrat a korrekció kellékei, - a lézeres szemműtétnél a kést a lézer helyettesíti, vagy itt valami másról van szó?
Igen is, nem is! Ugyanis módszertől függ, hogy kés is kell-e a lézeres beavatkozáshoz, vagy sem. A lényeg ugyanis az, hogy a szem fénytörését befolyásoló szaruhártya görbületét igyekszik a lézeres módszer megváltoztatni, s ezáltal elérni, hogy a külvilágból a szemünkbe érkező párhuzamos sugarak (az 5 méter távolságból érkezők már párhuzamosnak tekinthetők) pontosan az éleslátás, a macula síkjában egyesüljenek ponttá anélkül, hogy a szemnek ehhez alkalmazkodnia kelljen, tehát nyugalmi állapotban marad.
A rövidlátás lényege éppen abban van, hogy az adott törőerőhöz képest a szemgolyó tengelyhosszúsága nagyobb, így a sugarak nem a maculában, hanem előtte egyesülnek ponttá, s a külvilágról csak homályos kép vetül az ideghártyára. Mivel a szemtengely hosszúságát nem lehet megváltoztatni, ezért a szaruhártya „túl erős” fénytörését igyekeznek csökkenteni azáltal, hogy felszínéről az optikai tengely körül szaruhártya szövetet párologtatnak el a nagy energiájú un. excimer lézer segítségével, ennek eredményeképpen megváltozik a szaruhártya görbületi, törési felszíne, s a sugarak a maculában egyesülnek ponttá.
2. Hány féle lézeres szemműtétről beszélhetünk?
Az elmúlt 20 év alatt többféle módszert dolgoztak ki jeléül annak, hogy igazán ideális még nincsen. A PRK-nak rövidített módszer („Photo Refractiv Keratectomia”) szerint a szaruhártya közepéről lekaparják a hámréteget, s alatta elvégzik a lézeres szövet-elpárologtatást. Ezután néhány nap alatt a hám ismét benövi a területet, s némi türelmi idő után (általában 1-3 hónap után) kialakul az új fénytörés. A LASIK-technika (az angol kifejezésből „Laser Assisted Keratectomy”) szerint előbb a szaruhártya felszínes, igen vékony rétegét (szeletét) egy rendkívül éles késsel csaknem körkörösen bemetszik oly módon, hogy a lebeny azért egy körülírt területen tapadva marad, ezt a lebenyt felcsapják a lézerkezelés idejére, majd amikor a szükséges szarumennyiséget eltávolította a lézersugár, a lebenyt visszahelyezik a helyére, ami néhány nap alatt megtapad, s a beavatkozás után a sebszéleken a hám néhány óra alatt begyógyul. A módszer előnye az előbbivel szemben, hogy nincs kellemetlen fájdalom a beavatkozás utáni 3-4 nap során, ugyanakkor a kés precíziós volta miatt erősen megdrágítja a beavatkozást. A LASEK-nek nevezett módszer szerint a kezelendő terület felett a szaruhámot alkohollal fellazítják, csak a hámot felcsapják, alatta elvégzik a lézeres kezelést, majd a hámkorongot visszahelyezik eredeti helyére. Előnye, hogy a PRK-nál kevésbé fájdalmas, nem szükséges drága kés hozzá.
3. Hogyan magyarázná el Professzor Úr az egyszerű átlagembernek, hogy mi a különbség az excimer lézerkezelés és a Lasik-módszer között? A szaruhártya hámja alatt egy speciális finom hártya, az un. Bowmann hártya terül el, aminek feladata a hámsejtek számára stabil alapot képezni, ezek a sejtek ugyanis a szaruhártya legfőbb védelmi funkcióját látják el. Legkisebb sérülésük, un. hámhiányok kínzó idegentest érzéssel járnak együtt. Mivel összesen csak 4-5 rétegben vannak jelen, a hiányzó sejteket oldalról azonnal igyekszenek a sejtek pótolni, a hiányt fedni. A Bowmann hártya hámsejtek hiánya következtében védtelenné válik, a hámsejtek ugyanis a mindig jelenlévő baktériumok szaru állományába történő behatolását képesek megakadályozni. Érthető tehát, hogy a legkisebb hámhiány is milyen veszélynek teheti ki a szaruhártyát. A szaruhártyába bejutó baktériumok kevésbé szerencsés esetben fekélyt, ezáltal súlyos, maradandó látáskárosodást okozhatnak. Érthető, hogy a PRK és a LASIK között az a legfőbb különbség, hogy a szaruhártya védtelensége az előbbi esetben napokig fennállhat, LASIK esetében csak néhány órára, s ez nagy különbség!
A másik döntő különbség éppen a Bowmann hártya érintettségének a különbözőségéből adódik. A PRK, illetve LASEK módszerrel végzett beavatkozások a Bowmann hártyát is érintik, eltávolítják a kezelt területről. A LASIK technika során a hártya az elkészített lebenyben marad, amit a kezelés idejére felcsapnak, mintegy alatta végzik el a lézeres kezelést. Emiatt a Bowmann hártya ép marad a kezelés végén. A kutatás nagy erőkkel folyik, van-e ennek jelentősége az egyén számára, de ma még nincsen elegendő adat. Csak feltételezések vannak arra vonatkozóan, hogy a Bowmann hártya szerepe a hámsejtek támasztékán kívül esetleg az ultraibolya sugarak szembejutásának mennyiségét is korlátozhatja. Ha ez igazolódik, messzemenő következményei lehetnek a Bowmann hártya hiányának az egyén szemére vonatkozóan.
4. Mi határozza meg, hogy valakinél melyik módszer ajánlott? Annak a rendelőnek a felszereltsége, amelyhez a páciens fordult, vagy az egyén adottságaitól függően tudományos alapja van a választásnak, netán az a tény, hogy az illető közel, vagy távollátó, esetleg a dioptria-szám?
Bármely módszer bárkin alkalmazható. Magyarországon nem minden refraktív sebészettel foglalkozó intézet rendelkezi LASIK technikával, de ez a jelentkezéskor tisztázható. A tudományos vonatkozásokról az előbbi pontban válaszoltam. A fénytörés távollátó, vagy közellátó volta természetesen befolyásolja a kezelést, ami a készülékbe beépített softwer útján irányítja a lézersugarat. A dioptriaszám főként rövidlátás esetén befolyásolja a kezelés kiterjedését, minél nagyobb a rövidlátás, illetve minél több dioptriányi mennyiséget kíván a páciens változtatni, annál nagyobb szaruterületet kell kezelni. Ez a tény természetesen számos következménnyel járhat együtt.
5. A műtét előtt milyen vizsgálatokra van szükség?
A legrészletesebb szemvizsgálat szükséges, ami magába foglalja a szem látásteljesítményét korrekció nélkül és korrekcióval. Utána réslámpás vizsgálattal a szaruhártya állapotát, a szem elülső szegmentumának állapotát vizsgálják. Ezt követi egy pupillatágítás utáni szemfenék vizsgálat, aminek során elsősorban a rövidlátó szemek ideghártyájának széli részein gyakrabban előforduló degeneratív elváltozásaira igyekeznek fényt deríteni. Ezután speciális vizsgálatok következnek, amelynek során megmérik a szaruhártya vastagságát a lehető legprecízebb módon millimikron pontossággal. Bizonyos szaruvastagság alatt ugyanis a szaruhártyát tovább „vékonyító” lézeres kezelés veszélyes lehet a szem későbbi sorsa számára, ezért az ilyen eseteket eltanácsolják. A szaruhártya felszínéről un. topográfiás felvételt készítenek, ez a szaruhártya különböző pontjain az aktuális fénytörési adatokat rögzíti, amelyeket a kezelés tervezésénél felhasználnak. A legkorszerűbb ilyen topográfok „aberrométerek” nemcsak a szaruhártya, hanem a mélyebben elhelyezkedő, a fénytörésben szerepet játszó elemek viselkedését is képesek analizálni. Ezek alkalmazásával un. „sasszem-program” keretében a látásteljesítmény a beavatkozás után lényegesen jobb lehet, mint az egyébként fénytörési hiba nélküli szem teljesítménye (ha az átlagost, egészségeset 1,0-nek vesszük, 1,3-1,5, akár 2,0 is elérhető!). Ez a módszer világszerte most van terjedőben, óriási pénzmennyiséget fordítanak a kutatásra a cégek, annak érdekében, hogy minél korszerűbb eszközökkel lássák el a refraktív sebészeket, s a módszer minél csábítóbb legyen a szemüvegesek számára. Mindez már Magyarországon is megjelent, de a készülékek ára nagyon meg fogja drágítani a luxust.
A vizsgálat során kapott paramétereket a lézer készüléket vezérlő komputerbe betáplálják, innentől kezdve a gép pontosan tudja, mennyi lézer-energiát, mekkora területre kell exponálnia.
6. Mire számítson a beteg, műtőasztalra kell feküdnie, vagy egy székbe, mint a fogorvosnál?
A vizsgálatok általában székben, műszerek előtt történnek, a beavatkozás asztalra fekve.
7. Mennyi ideig tart a beavatkozás, az előkészületeket is figyelembe véve?
A vizsgálatot nem tekintjük előkészületnek, hiszen ezek akár külön napon is elvégezhetők. A vizsgálatot követően következik a legfontosabb: meg kell beszélni a pácienssel, mire számíthat, mik a veszélyek, mik a páciens elvárásai, mi az, ami azokból megvalósítható, mi, ami nem. Magyarul teljes körű felvilágosításban kell, részesüljön a páciens, aminek során kérdéseket tehet fel annyit és annyiszor, amíg mindent a legapróbb részletekig megért. A páciensre rázúduló információk miatt bizonyos fontosnak vélt kérdések elsikkadhatnak, vagy elfelejt megkérdezni. Bár ezek utólagos feltevésére is van mód, mégis érdemes a kérdéseket esetleg előre felírva összeírni, hogy egy se maradjon ki. Ez az interjú is ezt a célt szolgálja.
A beavatkozás során a pácienst egy speciális asztalra fektetik, miután fejére steril sapkát húztak, hogy haját távol tartsák a steril területtől. Ezt követően a szemet érzéstelenítő cseppel érzéstelenítik, majd fertőtlenítő oldattal kimossák. Ez után a szempillákat egy fóliával leragasztják, hogy a kezelés alatt ne zavarjanak. A szemhéjakat egy terpesztő eszköz segítségével nyitva tartják a beavatkozás során. Majd felszólítják a pácienst, hogy egy megfelelő fényforrást fixáljon a szemével az alatt a néhány perc alatt, amíg a beavatkozás történik. Gondot jelenthet a páciens számára, hogy esetleg a kezelés során szeme elmozdul, vajon nem más területet fog-e érni a lézerfény? A kezelési programba be van építve egy olyan biztosíték, ami a szem fixálását figyeli, s a szem amint egy bizonyos határon túl elmozdul, azonnal leállítja a kezelést, tehát nem fordulhat elő a „félrekezelés”. Maga a lézer-behatás ideje a kívánt kezelendő terület nagyságától függ, de nem több 3-4 percnél. A beavatkozás végén a szembe fertőtlenítő antibiotikus cseppet cseppentenek, majd fedő kötést helyeznek fel. A páciens ezután szabadon távozhat otthonába kellő felvilágosítás birtokában, mit fog érezni, amint az érzéstelenítő hatása 1-2 óra múlva megszűnik, s mikor kell kontrollon megjelennie.
8. Mire számítson a páciens az egyik, ill. a másik módszer esetében, fájdalommal jár a beavatkozás?
A beavatkozás egyik módszer esetében sem fájdalmas, mivel a cseppes érzéstelenítés tökéletes érzéketlenséget biztosít a műtét idejére. A műtét utáni időben azonban eltérő a fájdalom jelentkezése PRK, LASEK, illetve LASIK esetében. Oka a hámhiány mértékének különbözőségével magyarázható. Ez enyhíthető átmeneti kontaktkagyló viselésével.
9. Nekem például távolba látáshoz +3,5 és +4 szemüveg kell, a számítógéppel való munkához kicsit erősebb, illetve olvasáshoz még egy kicsivel erősebb. A koromat is figyelembe véve melyik módszert ajánlaná a Professzor Úr, ill. a műtét után is kellene szemüveg az olvasáshoz, és a számítógépes munkához?
A refraktív sebészet alapvető törekvése, hogy olyan fénytörési állapotot hozzon létre, ami a páciens számára a lehető legjobb (bizonyos határokon belül). A páciensek többsége azt szeretné, hogy távolra ne kelljen szemüveget viselnie. Ez mind a túllátók, mind a rövidlátók többségében elérhető. Amiről azonban nem minden esetben esik szó előzetesen, hogy mi lesz a fénytöréssel, ha a fiatal eléri a 45 éves kort, ez ugyanis a szem természetes öregedésének a szokásos kezdete. Erre a kérdésre az a válasz, hogy természetesen szemüvegre lesz szüksége olvasáshoz. Ezért riporternő kérdésére azt lehet válaszolni, hogy a távoli látáshoz szükséges +3,5 és +4,0 dioptriát meg lehet szüntetni műtéttel, de a közeli látáshoz továbbra is szükség lesz szemüvegre, másra a komputerhez, ismét másra közeli olvasáshoz, vagy kézimunkázáshoz (unokáknak norvég pulóverek kötögetéséhez).
10. Ha ugyanezt a műtétet egy 20 éves ifjú emberen végzik el, az eredmény egy életre szóló pozitív változás lesz, vagy elképzelhető, hogy évek múlva esetleg meg kell ismételni a műtétet?
Ha feltételezzük, hogy minden simán ment, a fiatalembernek nem volt 10 fölötti dioptriájú rövidlátása, csak 3,0 körüli, igennel lehet válaszolni. Miután azonban a lézeres módszerrel még nincsen több évtizedes tapasztalat, ilyen kijelentéseket felelősséggel tenni nem lehet. Nagy valószínűséggel nem lesz szükség a kezelés ismétlésére.
A nagyobb mértékű – 8,0 dioptria feletti – fénytörések lézeres korrekciója során gyakori tapasztalat, hogy a kezdeti szinte tökéletes eredmények nem tartósak, vagyis a rövidlátás visszatér. Általában nem eredeti mértékére, de valamennyi 1-2 éven belül „visszaalakul”. Erre fel kell készíteni az ebbe a kategóriába tartozó beteget, s egyáltalán nem lehetetlen, hogy a visszatért rövidlátást egy újabb beavatkozással korrigálják
11. Vannak-e kizáró tényezők, amelyek fennforgása esetén a műtétet nem lehet elvégezni, és ha igen, melyek ezek?
Kizáró tényező lehet az átlagosnál vékonyabb szaruhártya, ebben az esetben elvégzett további vékonyítás során évek múlva a szaruhártya kitágulása következhet be, ami kellemetlen komplikáció és már csak bonyolult műtéttel, szaruhártya-átültetéssel korrigálható. A másik kizáró tényező a szemfenéken látható, ideghártya leválást előidéző állapot jelenléte. Közismert, hogy a rövidlátók körében az ideghártya leválás sokkal gyakoribb, mint a normál fénytörésűek között. Azt is megfigyelték, hogy lézeres beavatkozás után gyakrabban lép fel ideghártya leválás, mint az ugyanolyan korú, és fénytörésű társaik között. Ez olyan rizikó-tényező, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.
12. Milyen mellékhatásai, esetleg szövődményei lehetnek egy lézeres szemműtétnek?
A szövődmények gyakorisága közül a szaruhártya bakteriális fertőződése vezet. Emiatt szokták a gyógyulás idejére antibiotikus szemcseppel ellátni a gyógyuló pácienst. A szaruhám védő szerepére szeretnék itt ismét utalni.
A gyógyulás során a szaruhártya állományában felszínesen un. „haze” alakulhat ki, ami a látást kellemetlenül befolyásolja, olyan mintha párás ablakon néznék keresztül, vagy mintha állandón füstös, ködös lenne a levegő körülöttünk. Bonyolult biokémiai folyamat eredménye lehet, amelyben a gyógyulás folyamán a szemet ért ultraibolya sugaraknak is szerepük bizonyított, ezért a betegeket megelőzésképpen eltiltják a naptól, védőszemüveg viselését ajánlják, s olyan szemcseppet írnak fel, ami ennek folyamatnak gátja lehet. Erre a cseppre azonban legalább fél évig szükség lehet. Nem jósolható meg, hogy kinél várható ez a szövődmény, bár ilyen irányú kutatások is nagy energiával folynak. Hasonló ez ahhoz, hogy vannak egyének, akiknek a bőrsebei olyan szépen gyógyulnak, hogy a heg a későbbiek folyamán alig észrevehetővé válik, másoknak pedig csúnya, vaskos, elődomborodó hegei alakulnak ki (un. keloid-képződés).
A LASIK módszer után megfigyelték, hogy a szemgolyó kiadós, önfeledt megdörzsölése során a felcsapott lebeny kimozdul a helyéből, akár évekkel a beavatkozás után is, mivel a lemezek közötti un. stroma-anyag nem képes olyan mértékben visszatapadni, s valójában a lebenyt a finom és sérülékeny hámsejtek tartják fenn. Vagyis az ilyen beavatkozáson átesett szemek az egyén élete végéig (!) óvatos „kezelést” igényelnek a páciens részéről.
A páciens élete további részében, ha szemnyomás mérésre kerül sor, tájékoztatnia kell szemorvosát, hogy milyen lézeres beavatkozáson esett át, ugyanis a megváltozott szaruhártya görbület és vastagság a szemnyomás mérés valós értékét is megváltoztatja, általában alacsonyabb értékeket lehet mérni, ami egy fenyegető zöld hályog felismerését nehezítheti!
13. A műtét szóhoz mindig több napos kórházi ápolás képzete tartozik. Mit jelent a lézeres szemműtét ebből a szempontból a páciensnek, be kell feküdnie a klinikára, és ott mennyi időt kell eltöltenie?
Mint korábban már volt erről szó, a kórházi kezelésről nincsen szó, igazi „egynapos sebészeti” tevékenység, tehát a beavatkozás után haza lehet menni.
14. A műtétet követően mennyi idő elteltével lát jól a beteg?
A fénytörés kialakulásához időre van szükség. Általában 1-3 hónap alatt alakul ki a végleges új fénytörés, de enyhébb esetekben már másnap is jelentős változás figyelhető meg. A PRK, vagy LASEK módszer után a hámosodás általában egy hét alatt bekövetkezik, akkortól kezd javulni a látás.
15. Szükség van-e valamilyen gyógyszeres terápiára is a műtét után?
Igen. Ennek fajtáját és mértékét a kezelőorvos írja elő, s ajánlatos betartani, mert elhagyása súlyos kockázatokat rejthet magában. Amíg a hámosodás be nem fejeződik, az antibiotikumoknak, később a gyulladás-gátló gyógyszereknek van szerepük. Utóbbiakat akár fél évig is előírhatja az orvos.
16. Ugyan érintőlegesen volt már szó róla, záró kérdésként feltenném a bevezetőben felmerült gondolatot: valóban végleges megoldás a lézeres szemműtét?
Erre nagyon nehéz igennel, vagy nemmel válaszolni. Kétségtelen tény, hogy aki ilyen beavatkozáson átesett, definitív helyzetbe került annak minden előnyével esetleg hátrányával.
Miután a Társadalombiztosító által nem támogatott beavatkozásról van szó, a páciensnek kell viselni a nem csekély költségeket. Nem hallgatható el, hogy világszerte stagnál a 3-4 évvel ezelőtt csúcsra ért beavatkozások száma, s ennek okai nem tisztázottak, de bizonyára nem csak a költségek miatt. Az is kétségtelen, hogy egyre modernebb, biztosabb (?) módszerek kidolgozásán fáradoznak a fejlesztő mérnökök, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy itt azért kőkemény üzletről is szó van. A lézer készülékek ára igen magas, ami akkor működik rentábilisan, ha évente meghatározott számú kezelést elvégeznek vele. Nem mindenütt a készülék-tulajdonos végzi a kezeléseket, az alkalmazott orvosokat viszont valamilyen formában anyagilag is érdekeltté kell tegye, hogy költségei időben megtérüljenek. Nem véletlen, hogy Magyarországon több lézercentrum bezárásra kényszerült.
„A természet nem engedi, hogy rendjébe büntetlenül beavatkozzanak!”
Tisztelt Professzor Úr! Nagyon köszönjük, hogy ismét rendelkezésünkre állt és segített sok embernek annak eldöntésében, nekivágjon-e egy ilyen sorsdöntő beavatkozásnak?
"
(Kép: FocusMedical)
